2010. március 9., kedd

dilemma...

Ok és okozat fejtésem...

Ma a gondolataim kissé elkalandoztak minden irányba.Elgondolkodtam többek között azon
is,hogyha itt lenne öreglány akkor bejárnánk a környéket,és mennyivel könnyebb lenne az
életem.Nem is tudom hogy ha felülök a motoromra nem lesz-e fura,hogy húzom a gázt,és
megy a kisasszony.Másik okfejtésem az volt,hogy mi lesz majd a nyáron,mit fogok itt
ténykedni.Na itt megállok kicsikét,mert egy nagyon cseppecskét megijedtem a feladattól,
hogy a nyáron nem csak bent,de kint is hősiesen helyt kell álljak mindenben.Szeretném azt,
hogyha nyáron kimegyek az uvarra nem csak zöldet lássak,hanem minnél több,és színesebb
virágot is.Nem beszélve arról is,hogy szeretném ha a nyáron egy kis kertitavat,és egy
sziklakertet is tudnék összehozni.Hát nagyon csodálatos lenne.Ahol régen laktam,amit
az exemmel vettünk házat,ott elkezdtem megcsinálgatni a kertet,de hát ugye az a kapcsolat
nem volt jó,így ott hagytam neki mindent.Pedig sajnálom azt a nagy hófehér virágot,amit a
szomszéd asszonytól kaptunk,mert annak annyira szép nagy virága volt,és az nekem nagyon
tetszett.Itt is szeretném azt első kertet olyan varázslatossá tenni,mint amilyen ott volt,de lehetne
annál sokkal szebb is.Én hiszem,hogy szebbi s lesz,lehet nem az idén,de idővel.
Sokszor kiülök a teraszra és azon gondolkodom hogy ha tele lenne virággal a terasz,akkor
mennyire jobb lenne kiülni oda.Kicsit nehéz ám ez nekem,hogy mindent előről kell kezdenem,és
rettegek attól,hogy esetleg nem tudom csinálgatni,pedig nagyon szeretném .
Itt Pápa mellett egyébként mindenhol rendezettek az utcák,nincs szemét az utcákon eldobálva,
nincs sehol az udvarokban lom.
Ezért is szeretnék egy csodálatos virágoskertet hogy azzal is szépítsem a környezetemet.
A napokban azon is tanakodtam,hogy mi lenne,ha még mindig az exemmel élnék.
Arra jutottam,hogy megszakadtam volna a melótól,és még egy köszi-t sem kaptam volna érte,
pedig a szomszédok is megbecsültek a munkámért.
Nehéz is ez a dolog.
Most is vannak az életemben dolgok,amikkel nagyon nem vagyok kibékülve.
Nem tudom felfogni azt sem,hogy miért van az,hogy párom mindig számot ad a volt feleségének
mindenről,holott nem lenne kötelessége,mert rendesen fizet neki.
Súlyos dolgok ezek,és mindig elgondolkozom,hogy akkor most az exemmel én is csináljam ugyan ezt?
Megtehetném,mert elég sok mindent megtettem a házunkért és érte is.
Kissé idegesítő ez a szitu,mert a csaj engem is támad bizonyos dolgokkal,és mindig azzal,ami a
legérzékenyebb pontom.Ügyes érzéke van a csajnak,hogy tudja mi az ami nekem a leg rosszabbul esik,
pedig nem is ismer.Kötött már abba bele,hogy én sérülten hogy hordom be a fát (halkan megsúgom itten,hogy
képes vagyok 6 mázsa fát is elrakodni,mert van kitartásom),és kötött most a mai nappal abba is bele,hogy a
pléd,amit bevitt neki Szabim,koszos volt,holott én úgy érzem,nem vagyok köteles neki azt kimosni,és
egyébként is azt hittem,ő tisztán rakta be az ágynemű tartóba.
Mindegy,ez hosszú dilemma lesz nekem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése