nyűgösen..

"REMÉNY

Mi a remény?... förtelmes kéjleány,
Ki minden embert egyaránt ölel.
Ha rápazarlod legszebb kincsedet,
Az ifjuságot: akkor elhagy, el! "

/Petőfi Sándor/

Hajnalban, mikor ment párom melóba közölte velem,hogy esett a hó.Hát ennek kifejezetten nem örültem,mert úgy vagyok vele,hogy jöhetne már igazán a tavasz.Vissza aludtam,de nyűgös lettem a hír hallatán,és ezért forgolódtam sokat.Ráadásul a mi kis Topikánk is éppen dagasztotta a hasam,és mintha tűkkel szúrnának..fél kilenc tájékán keltem fel,és némi habozás után,fel is öltöztem.Úgy éreztem kiesik rögtön a szemem,és dobok egy hasast az ágyba megint,holott nem régen keltem.Erőt vettem magamon,hogy neki álljak felöltözni,beágyazni.Kint a konyhába elmosogattam a tegnap esti mosogatni válót,és a kávém szürcsölése közben bekapcsoltam a tévét,és bambultam ezerrel.Annyira jókat nevettem,tisztelt műsorvezetőnőn,mert még beszélni sem tudott,ráadásul pár csepp vér láttán kishijján elájult.Azon is kiakadtam,hogy mikor egy mester képzésű virágkötő összerakott csokrát nézegette,meg kivette a földből,utána a földet ami az ujján volt,azt finnyásan törölgette le onnan.
Rá jöttem,tíz az óra,és még rengeteg dolgom van.Neki is álltam a szobát összesepregetni,majd kiporszívóztam.Közben port is töröltem,meg kint szöszöltem a konyhába is.Mikor kész lettem mindennel,neki álltam vasalgatni.Közben néztem egy jó filmet videó kaziról.Mikor a vasalással kész lettem,akkor begyújtottam a tüzet,meg kisütöttem a főzelékhez arany tallér nevű húst.
Haza ért párom,és beszélgettük,hogy mire kell kiadni még pénzt az idén,és hogy mi az,ami bent folyik a cégnél.Elkeserítő a helyzet nagyon,én úgy látom.Mindegy ezt a témát nem szeretem nem is írok róla semmit inkább.Hát ez az ami ma történt nagy vonalakban.