csalódás...

A reggel párom hozta a jól megszokott kiflit,és öcsi csoki hiány végett,most Lottó csokit kaptam tőle.A cicus ott feküdt egészen addig mellettem,míg Szabi ki nem rakta a szűrét az udvarra.A kiflimet szépen megkente nekem,és még uborkát is rakott bele.Ügyes fiú volt nagyon.Csak miközben ettem,mesélte hogy bent a cégnél rá akartak fogni valamit.Én elmagyaráztam neki,hogy nem kell mindjárt temetni az összes plussz pénzét,mert volt egy ember aki be akart kavarni neki.Ebből kicsit vita kerekedett,és nagyon nehezen tettem magam túl,kint a konyhában.Kávé ivás közben is járt a fejemben a dolog,hogy vajon az e a jó ha megszólalok,vagy az a jó ha néma maradok.Hát nem is tudom mi a jobb.Mindenről meg van a saját egyéni véleményem,és annyira őszintének találom magam,hogy akivel bajom van,annak mondom meg a frankó kis véleményem.
A mai napra nem terveztem egyébként szinte semmit,csak a kaját akartam megcsinálni,és a körmeimet,mert nagyon csúnyák voltak már.Neki álltam főzni.A mai menü,mármint a második fogás,főt rizs némi hagymával megspékelve,és sült oldalas,amit szintén hagymával bolondítottam meg.Ma a hagyma jegyében készült az ebéd.Olyan fél egy körül végeztem vele.Ki mentem megcsinálgatni a körmömet.Hát had ne mondjam,hogy eléggé rossz állapotban volt.Be van szakadva majdnem középig egyik körmöm.Ki is festettem szépen,hogy ne látszanak a sérülések rajta.Most ezüst és vörös szín kombinációja van festve rá.Szép lett.Míg vártam arra hogy száradjon,kicsit, párnákra persze,de kifeküdtem a teraszra napozni.Olyan jól esett,hogy azt hiszem egy kicsikét el is aludtam.Fél négy körül keltem fel,de nem is akartam Szabit felkelteni fél ötig.Mikor felkeltem kint a napozásból,bejöttem kicsikét a konyhába.Ültem a széken és a nem sikerült üveg festék maradványaival játszottam.Fél ötkor félve mentem be Szabit ébreszteni az étellel.De nem volt baj szerencsére,mintha a dolog meg sem történt volna.Ez jó volt,mert nem akartam előről kezdeni a dolgot,de azért viszont aggaszt,hogy megint vitáztunk ugye reggel.Na az ilyen viták miatt támad olyan gondolatom sokszor,hogy majd kiábrándul belőlem.
De hiszem hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Este még meglocsoltuk a virágokat,meg a veteményest,de előtte még a kiskutyákkal játszottam kint.Bejöttünk enni,meg Szabi még megnézte a gépen a dolgokat,amiket szokott,én addig néztem az áll az alku-t.Sajna Szabinak nyolckor dolgozni kellett menni,én meg megittam a neocitránját,amit ő akart meginni,csak nem volt ideje rá.

Ezt a pár sort kedves páromnak ajánlom szíves figyelmébe:
Két falusi béka felfedező útra indul. Bejutnak az éléskamrába és a felmásznak a tejszínes köcsögr ...tovább »e. Mivel a köcsög szája csúszós volt, beleestek abba. A sikamlós fal miatt nem tudtak kimászni.
A pesszimista béka siránkozni kezdett, hogy most odavesznek. Az optimista társa biztatta, hogy ne adja fel, csak járjon a lába, majdcsak történik valami. A pesszimista kisvártatva feladta és belefulladt a tejszínbe. Az optimista kitartóan tovább úszott, míg egyszer csak szilárd talajt érzett a lába alatt. Innen már el tudott rugaszkodni és kiugrott a köcsögből.
Tudod, hogy mi történt? Kitartásával vajat köpült a tejszínből és az szilárd talajt adott a lába alá.