Reggel mikor hazatért párom,ideges lett,mert nem annyi fizetést kapott amennyire számolt,és ráadásul a "legjobb" barátja is elárulta őt. Na látod kedves naplóm ezért választottam Jézust a legjobb barátommá,mert Ő soha de soha nem árul el!Jézusnak elmondhatom a leg becsesebb ,és a legfájdalmasabb érzéseimet is.Jézus odafigyel rám,és velem van örökké.Jézusnak nem kell semmi hogy igaz barátom legyen,csak az,hogy szeressem őt teljes szívemből.
Tehát szeretem is őt,bárki bármit mondhat róla,én akkor is szeretem őt,mert nem egyszer mellettem volt,mikor szükségem volt rá.
Kedves naplóm!A reggel tehát rosszul kezdődött,még el is pityeredtem. Valamiért,ha én valakit szívből szeretek,akkor átérzem a fájdalmát,vele sír az én lelkem is.De mondtam nem lehet baj,mert Jézus kezében ez a ház,és Jézus kezében vagyunk mi is.Ő vigyáz ránk.Neki is álltam megcsinálni az ebédet,fincsi csirkecombot sütöttem krumplival,közben énekelgettem ezt-azt.
Természetesen a telefonom fülhallgatója a fülemben volt.De mit adott nekem az Isten,kisütött a nap.Hát nem bírtam megállni hogyne menjek ki,amíg sül a hús.Közben furcsábbnál furcsább gondolataim támadtak.El is hesegettem gyorsan őket,mert nem tetszettek.Jó sokat napoztam kint,mert a hőmérő által,19-20 fok volt odakint:)Csodálatosan szép volt a mai napsütés.Felhívtam egy barátomat,mert tegnap kiderült,hogy eltörte a lábát.Szerencsére a körülményekhez képest nagyon jól van.
El beszélgettem vele elég hosszasan:)Na de eljött a fél öt,gondoltam párom nem keltem fel,had pihenjen,mert éreztem fáradt nagyon.
Fél ötkor álmosan csoszogott ki a konyhába,hát az egy leírhatatlanul szép jelenet volt.Ilyenkor mindig álmosan átkarol,és ad egy puszikát nekem.
Épp húztuk fel a redőnyt,mikor láttuk jött valaki hozzánk.Hát a karosszériás srác,aki megcsinálta Bea alját.Vissza is húzták szépen Beuskát a sráctól,de hát nem szabad kint hagyni a párás,havas időben ha már kész,tehát be kellett játszani a garázsba.Két autónak kellett beférni oda,és szűkös volt a hely,de szerencsére a körülményekhez képest,minden oké volt.Szerencsére a srác,egész jó áron csinálta meg a lakatolást,ezért boldogok is lettünk a nagy "szomorúság" közepette:)Ennek utána egy nagy beszélgetésbe kezdtünk párommal,Bea,és a házzal kapcsolatos szépítésekkel.Mindent jól megtudtunk beszélni,és párom nyolc órakor nem volt annyira szomika,mint ahogy reggel hazajött,és ez a nap már ezért is megérte:)
Egy nagy álmom van már csak,hogy a párom elfogadja Jézust barátjának.Én nagyon hiszem,hogy Jézussal a háborgó szíve végre békére talál:)Dicsőség Istennek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése