A Január hónap mostanában mindig tartogat meglepetéseket számomra.Ez most sem maradt el.Szabi nagyon beteg lett a hónap közepén.Olyan szinten hogy egyik nap már kocsival is ment dolgozni,ne kelljen neki annyit gyalogolnia a hidegben,mert öklendezett.Szerintem az ő szervezetének nagyon betett ez a rengeteg hat napozás is,ami mostanában van.Igazából mióta az idén elkezdték a munkát,szinte alig volt itthon hétvégenként.Nagyon szörnyű időszak ez most,és nagyon nehéz is,de hiszek benne,persze Isten segítségét is kérve,hogy jobb lesz nem sokára,és végre Szabi is jobban lesz.Még mindig nagyon csúnyán köhög sajnos.
De azért a hétvégén hogy egy kicsi jó is legyen,találkoztunk Adriánnal,és van egy új klubtársunk is,aki szintén pasi,és Adrián korabeli.Szóval megint bővült a kis pápai csapat.Szabi anyukájáék is régen láttak minket,így bementünk hozzájuk is.Jót nevetgéltünk,mert ott volt a gyerek,és két lufival játszott az egész kis csapat.A baba már tök jól ki tudja mondani a nevünket,és aranyos volt nagyon,mikor az aranyszínű blúzomat a karomon simogatva,mondta selymes.:))))))
Szabi anyukája örült az üveg festett rajzoknak,és én is örültem,hogy tudtam neki adni valamit.Vittem be "Szabi sütit" is,aminek szintén örültek nagyon.
A hét eléggé döcögősen indult el.Hétfő reggel lévén,bementünk Pápára vásárolgatni ezt azt,és ügyeket intézni.Persze Szabi éjjeles,így elkezdődött egy olyan hét,amit nagyon nem szeretek,de mit lehet tenni,ezt ki kell bírni.
Ráadásul kedden én olyan beteg lettem,azt hittem nem élem túl.Sírva fakadtam,amikor fel kellett álljak,annyira szédelegtem.Lázas is voltam nagyon.Csak aludni vágytam,semmi mást.A 24 órából legalább olyan 20-at aludtam,mert jobb volt aludni,akkor nem szédültem.Enni sem nagyon ment,és a gyomrom is iszonyatosan fájt.
Mikor Szabi elment,féltem tőle,még a wc-re sem fogok tudni kimenni,valahol félúton összeesek,és meghalok.De szerencsére nem így lett.Szerdán,vagyis ma hajnalban még megkeltem,és mértem egy lázat.Nagyon nem örültem,mert 38.5 fok volt.Bevettem lázcsillapítót.Mielőtt jött volna Szabi,még kimentem,és csodák csodája nem akartam mindennek nekimenni.Ettől olyan boldog lettem,még énekeltem is.
Mikor meg jött Szabi,csak szinte beugrott,mert ment Pápára vérvételre.Én nem is aludtam már vissza,inkább néztem a tévét.
Szabi "későn" ért haza,és iszonyatosan idegesen.Kis morgás után azonban lefeküdt aludni.Én nem sokáig feküdtem mellette,mert idegesített hogy viszketett a fejem,és az is,hogy rossz szagokat éreztem.(mint utólag kiderült,így lábadozáskor ez így természetes)"Gyorsan" fürödtem és hajat is mostam.Majd neki álltam félkómásan takarítani a konyhában,rendet rakni.Aztán főztem finomat.
Szabi hamarabb megébredt,és örült hogy jobban lettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése