a kis angyal....

Most azt várjátok,hogy Jézus és Isten angyalairól beszélek?Most kivételesen nem,de nekik is nagy részük volt abban,amiről írni fogok.Ugye hogy kíváncsivá tettelek?
Nahh oké...belekezdek.
Ez előtt majdnem két évvel,megismertem a páromat,egy netes rádió által.
Akkor még nem is sejtettük hogy mi lesz ebből.Aztán mondta nem messze lesz tőlünk,találkozzunk már.Láthatok sok kis Polskit.Akkor még nem akartam elmenni erre a találkozóra,mert úgy éreztem nincs ott helyem.De még telefonon is felhívott hogy nekünk találkozni kellene.Végül beadtam a derekamat.Nem ragozom,ebből lett később, sok csavaron át,szerelem.
Akkor megismertem egy kis tüneményes autót is.Első látásra megszerettem őt is,mint páromat.Igaz,sokáig magamnak is hazudtam erről az egészről,mert voltak gondok...de nem megyek bele.
Aztán kiderült,ő is vonzódik hozzám,akar engem,ami nagyon nagyon boldoggá tett.
Együtt élünk már,és sok hülyeségen,vitán,veszekedésen túl vagyunk,de sosem múlhat el egy nap sem,hogy haraggal feküdnénk le egymás mellé.
Kicsit elkanyarodtam a kapcsolatunk fele,pedig igazából a kis angyalról akarok elsősorban írni.
Szóval a drága kisautó,összetört kb 2 évvel ezelőtt.Egy donor kasztniból ügyesen megcsinálgattuk,egy kedves ismerős segítségével.Akkor sajnos nem sikerült lefestetni,pedig szegény nem nézett ki jól.Én akkor,régebben megfogadtam,hogy Bea szép lesz megint,és ha kell a cigit is abbahagyom,és a napi ciginek az árát összeszedem,hogy ezt meg is tudjuk valósítani.
Most örömmel jelentem,nem kis várakozás,és idegeskedés után,a kicsi lány itthon van,és olyan mint egy kicsi angyal.A színe a régi(törés előtti),de némi változtatás esett rajta.Képek majd később készülnek mikor összerakjuk teljesen,mikor kész lesznek a díszítő elemei is.Szóval nagyon nagyon boldogok vagyunk,és most el is kezdődött bennünk a nyári találkozó iránt érzett izgalom,ami tavaly is megvolt.
De hogy kicsit ettől is elkalandozzak,csodálatosan szépek lettek a virágok a teraszunkon is,meg a kardvirágok is kint.
A hajnalkám is úgy látszik kezd helyrejönni.Igaz,nagyon le van maradva a tavalyhoz képest,de legalább elindult felfele.
Kinyílt az estikém is,pedig azt hittem sikerült tavaly ki irtanom szegényt,mert át akartam ültetni.Sebaj,mert a kert lassan dzsungel lesz,mert annyi már a virág:D
De persze ezt mind szeretjük,és ha nem lenne,már szomorúak lennénk,mert nem tudna Szabi bejönni hogy:Képzeld a piros kardvirágban van sárga is már! Vagy úgy,hogy :"Képzeld az utca végéről látni a kardvirágokat!" Nem is beszélve arról,hogy mikor viszem ki a vizet,akkor kapom a megjegyzést,hogy "turbótápot kapnak?"
Úgy gondolom ezekért a pillanatokért érdemes már csinálgatni,nem beszélve arról,hogy gyönyörű a látvány.
Hátul a zöldséges kertből leszedtünk egy rakás zöldbabot,borsót,és petrezselymet is.Nem sokára száraz bab is lesz.
Így én sosem tudok unatkozni,mindig valamit csinálok.
Csak egy dolog van,amitől kicsikét félek...a háznak a rendbetétele lesz augusztus elején.Tiszta diliház lesz itt.
De kicsit az vigasztal,hogy nem nekünk kell a csempéket felrakni,hanem mesterember csinálja.Én el is képzeltem már,hogy milyen üvegfestéssel fogom az ablakot kidekorálni.
Erről jut eszembe!A napokban súlyos vágyat éreztem arra,hogy dekoráljak,csak nem jöttem rá,hogy mit kéne kifesteni.A teraszon levő korlát beszínesítése tetszene,de amíg nem szedik le a palát,a cseréhez,addig ez csak kényszeres vágy marad.
Gondoltam arra is,hogy üveg festek már valamit,de nincs ötletem.
Tegnapomat arra szántam,hogy amit rég óta tervezek,egy párnát varrok magamnak,olyat,amilyen nekem tetszik.Már a huzatot megcsináltam régebben,és ki is mostam,csak még nem tömtem tele...De tegnap megtettem!Aztán arra a megállapításra jutottam,hogy olyan szegény,mint a fos...Olyan lágy...
Ezért tetszik v agy sem,ez lett a neve.hehhe
Mindent összevetve,nagyon sikeres hétnek a vége fele közelítünk,bár a koronát az rakná fel,hogy Szabi rendelt nekem szökőkutat a kistóba,és jó lenne ha megjönne végre.

Asszem ennyit akartam mára:D